"A Kissre 1979-ben, tizenkét évesen figyeltem fel. Az elsõ lemez, amit hallottam, a Destroyer volt. Elõször a show és a külsõségek fogtak meg. A Kiss más volt, mint a többi sztárbanda: elég ránézni egy képre, s máris tudod, mirõl van szó. Ennél egyénibbet azóta sem találtak ki ebben a mûfajban. Ráadásul a különleges kinézethez különlegesen jó zene párosul. A Creatures Of The Night megjelenése után minden lemezt azonnal megvettem, s ha már megvolt, hát meg is tanultam a dalokat. Csak úgy magánszorgalomból - akkor még nem gondoltam, hogy egyszer majd én magam is játszhatom ezeket a nótákat a közönségnek. Nagy dolog, hogy ma gyerekkori kedvenceinket alakíthatjuk a színpadon, olyan maszkkal, ruhában és csizmában, amit õk is viselnek. S azzal a zenével, amit õk is játszanak."